Hanyi-menti Általános Iskola, Átány

HANYI-MENTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

NEVELÉSI ÉS

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. Bevezetés

Jelenleg a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, a 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a fenntartóváltás, valamint a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, ill. fenti törvénynek megfelelő változtatások bevezetése a Pedagógiai Program módosításának az oka.

A Hanyi-menti Általános Iskola Átány község területén működik.

Napjainkban a település jelentős problémákkal küzd: munkahelyek hiánya, elöregedő népesség, fogyó lakosságszám. Ebből következően az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek létszáma is évről-évre csökken.

Átányban nem elhanyagolható tényező a faluban élő roma kisebbség aránya, amely napjainkban az össznépesség körében megközelíti a 40%-ot, az oktatási intézményben a100%-ot.

A településen egyre több család él nehéz anyagi körülmények között, gondot okoz a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. A falu lakóinál bekövetkezett rétegződés /viszonylagos jómód, lassú lecsúszás, elszegényedés / teljes mértékben tükröződik az iskolai viszonyok között is.

Ilyen helyzetben fokozottan meghatározó szerepe van az iskolának. Nemcsak közösségmegtartó szerepe miatt, hanem a jövő nemzedékért érzett felelősségvállalás miatt is. A gyermek iskoláztatása, taníttatása a jelen viszonyok között létkérdés a szülők számára. A jelenlegi és a jövőbeni munkaerőpiac a szakképzett, magasan kvalifikált munkaerőt fogadja el. Az értékválság, a tudás leértékelődése ugyanakkor szintén tapasztalható. E kettősség állítja nehéz helyzet elé a ma iskoláját.

A jövőbe, a tudásba vetett hit segíti át ezeknek a problémáknak a megoldásán a pedagógust, és a szülőt egyaránt, hisz valljuk, hogy a megszerzett tudás: hatalom.

I. 1. Az intézmény adatai

 Az intézmény neve és székhelye:

Az intézmény alapfeladata:

Iskolákban:

-          Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás

-          Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Társulás

1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 44-46.

Ellátandó feladat: Általános iskolai nevelő-oktató tevékenység 1-8. évfolyamon

I.2. Általános alapelvek

Az átányi iskola 1-8 évfolyam működik, minden évfolyamon egy osztállyal.

Az intézmény dokumentumai (nevelési és pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) tartalmazzák a működés közös szabályait.

Az iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozó alapelvek

• a gyermek személyiségének tiszteletben tartása;

• a személyiség egészének fejlesztése; készség- és képességfejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztése,

• életkornak megfelelő, változatos oktatási-nevelési módszerek alkalmazása;

• esélyegyenlőség biztosítása, a szociális körülményekből adódó hátrányok leküzdése;

• egymás elfogadása, tolerancia megjelenítése;

• pozitív attitűdök hangsúlyozása;

• egységes követelményrendszer kidolgozása;

• a hagyományok ápolása.

 Az intézmény és a család kapcsolata

• nyitott intézményként való működés,

• a szülői igények, elvárások megismerése, ennek való megfelelés;

• a kapcsolatrendszer bővítése;

• a szülő és a pedagógus közötti rendszeres kommunikáció biztosítása

Intézményegységek közötti kapcsolat

• építő kapcsolatok kialakítása az intézményegységekben dolgozók között;

• teamekben való közös gondolkodás lehetőségének biztosítása,

• széleskörű információáramlás, kommunikáció biztosítása.

Az oktatás által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek a kulcskompetenciák az alábbiak:

• Anyanyelvi kommunikáció

• Idegen nyelvi kommunikáció

• Matematikai kompetencia

• Természettudományos kompetencia

• Digitális kompetencia

• A hatékony, önálló tanulás

• Szociális és állampolgári kompetencia

• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. Iskolai pedagógiai program: Hanyi-menti Általános Iskola

II.1. Helyzetelemzés

E helyen 1938 óta folyik az átányi gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk az államosításig a református egyház népiskolájaként működött.

A tanulók elhelyezésére jelenleg 10 tanterem, 1 számítástechnikai terem, 1 étkező, 1 melegítő-konyha szolgál. Egyéb kiszolgáló helyiségeink: irodák, nevelői szoba, vizesblokkok, szertárak, dohányzó. Az iskolánk bútorzata megfelelő, de ezek elhasználódási foka magas.

A nevelő-oktató munka személyi feltételei biztosítottak intézményünkben. A testület létszáma:13 fő.

Az oktató-nevelő munkát 1 iskolatitkár, 2 fő technikai dolgozó:, takarító segíti

A tanulók beiskolázása a községből történik. Községünkben a családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltérő. Egyre több a nehéz körülmények között élő, hátránnyal küzdő tanuló. Iskolánkban 146 gyermek tanul.

A tanulók szociális helyzetét a 100 %-os cigányetnikum és a 80 %-os szülői munkanélküliség határozza meg.

Ezért nevelő-oktató munkánk is ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk megoldani a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatunk a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése.

A BTMN és integrálható SNI tanulók aránya is minden évben növekedik. A korábbi években a szegregált oktatásba utalt szakértői véleménnyel rendelkező diákok jelenleg a többségi osztályok

integrált tanulói. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értelmi szintje csökkenő tendenciát mutat, sok esetben közelít a középsúlyos értelmi fogyatékosság felé, ezért a tantervi követelmények egyre kevésbé teljesíthetők 1 tanév alatt.

II.2. Nevelési program

Mottó :  „ Az iskola dolga,

hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „

(Szent-Györgyi Albert)

A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása oly módon, hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a köznevelés országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a köznevelés tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A NAT az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait határozza meg, megteremtve ezzel a közoktatás egységét.

A nevelés-oktatás egy egységes folyamat, ezért annak alapelvei szorosan összefüggenek, egymással szoros kölcsönhatásban valósulnak meg. Az alapelvek az iskolarendszer minden fokán megtalálhatók, érvényesíthetők. Alkalmazásuk elősegíti a pedagógiai munka minőségi javulását, biztosítja az egyes osztályok és tagozatok közötti zökkenőmentes átmenetet, fokozatosságot, folyamatosságot. Az alapelvek alkalmazásával kapcsolható össze az intézményben folyó nevelő-oktató munka.

Intézményünk pedagógusai a következő alapelveket tartják legfontosabbnak, melyben megfogalmazták és összesítették az iskolánk egészét átható és kifejező értékeket. A felsorolás nem fontossági sorrendben történik, hisz valamennyi egyaránt szükséges a hatékony munkához.

Alapelvek

1.    A tanítás nevelésközpontúságának elve

1. 2.      Az iskola és az élet kapcsolatának elve

A  társadalmi  élet  mai  problémáival  kapcsolatos  tapasztalatok  megszerzése,  megértése, általánosítása.   A   társadalmilag    elfogadott   értékek,    erkölcsi    normák,    elvárások   közvetítése hatályos jogszabályok betartásával.

1. 3.      Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének az elve

A tanulók fejlettségéhez (fiziológiai, biológiai, pszichológiai) való igazodással érjünk el sikeres előrehaladást, fejlődést.

A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

4.    Komplexitás elve

A tanulókat érő hatások, pozitív, negatív tapasztalatok - melyeket a társadalom, a család, az iskola stb. közvetít - összességének összehangolásával a személyiségfejlesztése.

5.    Egyenrangúság elve – a pedagógus irányító szerepével

A nevelés-oktatás két alapvető tényezője – a pedagógus és a tanuló – egyenrangú félként vegyen részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a folyamatnak ne tárgya, hanem alanya legyen.

6.    Következetesség elve

A tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatása. Igényességre, pontosságra, rendszerességre nevelés.

7.    Különböző közösségekhez tartozás elve

A tanulók a nevelési-oktatási folyamat különböző területeken történő részvétellel szerezzenek tapasztalatokat az emberi kapcsolatok terén. A közösségben való alkalmazkodás képességével önállóságuk, öntevékenységük, alkotó képességük fejlesztése.

8.    Hatékony iskola működtetésének elve

Az iskolának meghatározó és jelentősen befolyásoló szerepe, hatása legyen a diákok tanulmányi eredményeinek és neveltségi szintjüknek emelkedésében.

Hangsúlyozni kell az alapkészségeket. Törekedni kell pozitív munka légkör megteremtésére. Tanulói teljesítmények követési (mérési) rendszerének kidolgozása.

Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

9.    Szervezeti kultúra fejlesztésének elve

Az oktató-nevelő munkában résztvevő személyek és csoportok magas szintű együttműködése a kitűzött célok és feladatok elérése érdekében.

Erős, stabil iskolavezetés és tantestület kollektív együttműködése, elvárások, követelmények

egységesítése. Az iskola kidolgozott nyilvánossági rendszerének egységes betartása.

10. Optimális tárgyi és személyi feltételek biztosításának elve

Valamennyi szaktárgyi és minden pedagógiai területen képzett szakemberek alkalmazása. Az alapvető taneszköz jegyzékben szereplő tárgyi és szemléltetőeszközök beszerzése.

11. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. Az IPR-hez kapcsolódva a régi hagyományos frontális osztálymunkával történő ismeretanyag, tananyag feldolgozás helyett kerüljön előtérbe a tanulók aktivitására épülő kooperatív tanulásszervezési forma, a projekt módszer, a páros munka, a differenciált oktatás. A lexikális alapú oktatást váltsa fel a kompetencia alapú oktatás, a tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztésére helyeződjön a hangsúly.

1. 12.  A kulcskompetenciák megalapozásának elve

-   kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

-     a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

Ennek keretében :

-        A tanuló személyiségét tiszteltben tartjuk,

-        A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-        A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-        Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-        Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-        Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk :

tanuló és tanuló, tanuló és nevelő szülő és nevelő

nevelő és nevelő között

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek bővítése és képességeinek, készségeinek kialakítása, fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.

Ennek érdekében:

• ^§        a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

• ^§        iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, a világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

• ^§        az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

• ^§        fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az önálló tanulás módszereit,

• ^§        szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

• ^§        törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

• ^§         segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

• ^§        törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

• ^§        megismertetjük tanulóinkat lakóhelyük múltjával, nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

• ^§        Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

• ^§        Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

• ^§        Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel

• ^§        Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is részt vegyen a különféle községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

• ^§        Humánus

• ^§         Erkölcsös

• ^§         Fegyelmezett

• ^§         Művelt

• ^§         Kötelességtudó

• ^§         Érdeklődő, nyitott

• ^§         Kreatív, alkotó

• ^§         Becsüli a tanulást, a munkát,

• ^§         Képes a problémák érzékelésére és megoldására,

• ^§         Gyakorlatias,

• ^§         Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében

• ^§         Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

• ^§         Van elképzelése a jövőjét illetően,

• ^§         Öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban,

• ^§         Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

• ^§         Képes tudását fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

• ^§         A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

• ^§        Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

^v       Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

^v       A természet, a környezete értékeit,

^v       Más népek értékeit, hagyományait,

^v       Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

• ^§        A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben

• ^§        Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

• ^§        Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

• ^§        Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

• ^§        Viselkedése udvarias,

• ^§         Beszéde kulturált,

• ^§         Társaival együttműködik,

• ^§         Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

• ^§         Képes szeretetet adni és befogadni

• ^§         Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

• ^§         Egészségesen él,

• ^§         Szeret sportolni, mozogni,

• ^§         Megjelenése és személyes környezet tiszta, ápolt, gondozott.

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja.

Ugyanakkor a NAT a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat, alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és

14

kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként, pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását, segítő szabályozást.

Célok

1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

1. Elsődleges cél a gyerekek ismereteinek, testi és szellemi képességeinek, szociális és társadalmi beilleszkedésének minőségi fejlesztése a tantervben meghatározott feladatok elvégzésével.

1. Célunk az egyéni képességek figyelembevételével a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a gyengén fogyatékosok gondozása.

1. Fontosnak tartjuk a tanítványaink testi – lelki egészségét, szabadidejük hasznos eltöltését.

1. Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk, a tanulóinkat a hagyományok és az erkölcsi értékek tiszteletére neveljük.

1. Iskolánk célja, hogy biztosítsuk tanulóink számára életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek elsajátítását, felkészítését azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs

technológiákkal.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennünk meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magtartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

1. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása      (tisztálkodás,      öltözködés,      étkezés,       környezet      rendben      tartása)      Az egészségvédelem    (az     egészségre    káros     szokások    ismerete,    elutasítása,     a    balesetek megelőzése)

1. Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

1. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

1. A család tisztelete, a szülők megbecsülése, szeretete.

1. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

1. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

1. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

1. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

1. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteltben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolában folyó nevelő oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítást segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

     2. Közvetített (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Nevelési céljaink sikeres megvalósítását akkor érjük el, ha minden tanulónk:

-          minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.

Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka- a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

-          rendelkezik olyan tovább bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a következő évfolyam követelményeinek a későbbiekben megfeleljen

-          ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat

-          határozott elképzelése van saját sorsát illetően (közeli és távlati jövőjével kapcsolatban)

-          szabadidejét céltudatosan szervezi, hasznosan, igényesen tölti

-          tiszteletben tartja iskolánk, községünk hagyományait, annak ápolásában, folytatásában aktívan közreműködik (rendezvényeket szervez, azokban részt vesz pl.: Magyar Kultúra Napja, a nemzeti ünnepek)

II.3. A kulcskompetenciák fejlesztése

Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát.

1)   Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét

2) Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban az egyén szükségleteinek megfelelően.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -

értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

3) Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket, a dolgok logikus okát és érvényességét keresi.

4) Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban.. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

5) Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, kezelés, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén.

6) A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

7) Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, , felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén.

8) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

9) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a tradicionális művészetek nyelvein a média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyakat, épületeket, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével

A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

II.4. A kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret

Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet, a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Találják meg az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Az iskolai nevelés során kellő figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés

Célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az attitűdök befolyásolása

A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejött attitűd jelentősen befolyásolja, illetve nagy hatása van annak alakulására. Feltételezhető, hogy az értékorientált attitűd kialakulása mintegy feltétele a sikeres magatartásnak.

Programunk a kultúra teljességével szembesít, ezért sok olyan új tantárgyat és tevékenységet tanítunk a hagyományos tárgyak mellett, amelyekkel kapcsolatban fenntartások alakultak ki a szülők körében (bábozás, virágkötészet, rejtvény, sakk, önismeret, néptánc stb.).

Ezek elfogadtatására 2 lehetőség adódik: egyik a tervezés folyamatában a tevékenység tanulását megelőző tájékoztatás a szülők körében, másrészt annak bizonyítása, hogy a gyerekek milyen szívesen tanulják e szokatlan tantárgyakat és érdeklődést mutatnak irántuk. Mindezen túl megkíséreljük új attitűd kialakítását a környezettel, a fizikai munkával, a tanulásban átmenetileg lemaradókkal stb. kapcsolatosan. Mivel ezek nem tantárgyiasíthatók, ezért más-más tapasztalatszerzési alkalmakat, lehetőségeket kell biztosítanunk a kedvező attitűdök alakulásához.

A kreativitásra, az igazságosságra nevelés

Az a társadalom, amely viszonylag rövid idő alatt nagyszámú művészeti, tudományos, stb. eredményt ad, kreatív társadalomnak nevezhető. Az alkotási produktum az alkotás eredménye, amely a társadalom, illetve a kultúra túlélésének és fejlődésének az eszköze. Mit lehet ennek érdekében az iskola? Azt, hogy tömegméretekben bevezeti tanítványait a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba, ami az alkotó számára új, de nem feltétlen lesz belőle a társadalom számára alkotási produktum.

Iskolánkban – programjainkból adódóan – sokféle, változatos tevékenységet tanítunk, amelyekkel nem túlterhelni akarjuk a gyerekeket, hanem alkalmat teremteni a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatására. A gyerekeket bátorítjuk a többféle megoldási mód keresésére, önálló produktumok létrehozására, az önkifejezés változatos formáinak kipróbálására.

Minden tantárgyblokkban bőven találhatók ilyen tevékenységek (az irodalomban például tanítunk versmondást, nem-verbális kommunikációt, lehetőségük van a tanulóknak versírásra stb.). Programunk komoly vállalkozása az egyenlő esélyek biztosítására való törekvés, hogy az átmenetileg hátrányos helyzetben lévő gyerekek fölzárkózhassanak, egyéni alkotások közben kipróbálhassák képesség- és tehetséglehetőségeiket.

A demokráciára nevelés feltételeit azáltal kívánjuk biztosítani, hogy lehetővé tesszük a tanulók számára az iskolai szervezetben való pontos eligazodást a jogi és erkölcsi normák közreadásával, az iskola életével kapcsolatos információk közvetítésével, a diákönkormányzat folyamatos működtetésével.

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. A hatékony tanulás módszereinek, és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekednie kell a gondolkodási képességek, a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktus kezelése, az életminőség javítása.

Testi és lelki egészség

Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

A mindennapos testnevelés bevezetésével fontos szerep jut a testedzésnek és a mozgás megszerettetésének. A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben törvényi előírás, az ehhez szükséges tárgyi feltétel azonban maradéktalanul nem áll rendelkezésre.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Készítsen fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére. Az iskola foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról

A családi életre nevelés

A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fontos szerepet tulajdonítunk a személyiségfejlesztő nevelést-oktatásnak, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

Egyéb feladatok:

-          Biztosítsuk minden tanulónknak azokat az ismereteket, tudásanyagot, készséget, amire szükség van a társadalomra való beilleszkedéshez, továbbtanuláshoz.

-          Különböző ismerethordozó bemutatásával, ajánlással, könyvtár és üzemlátogatásokkal keltsük fel tanulóinkban az önálló ismeretszerzésre, kutatásra, adatgyűjtésre irányuló vágyat.

-          Szervezzünk olyan foglalkozásokat melyek a tehetséges tanulók továbbhaladását, illetve a gyengébb tanulók felzárkóztatását biztosítják.

-          Vegyünk részt jobban a falu életében, tegyük a társadalom részévé az iskolát.

-          Felelősi rendszerek megerősítésével fokozzuk a felelősségtudatot.

-          Napközi: étkezés és helyes szokások kialakítása, szabadidő tartalmas eltöltése, tanulási tevékenység segítése.

-  %