SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 

Hanyi-menti Általános Iskola

 

 

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.. 2

I. Általános rendelkezések.. 5

1. Az SZMSZ célja. 5

2. Az intézmény működése, jogállása. 7

3. Az intézmény gazdálkodása. 10

4. Szakmai és működési alapdokumentumok. 13

5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság. 13

II. Az intézmény vezetési szerkezete, és a vezetők közötti feladatmegosztás   16

1. Az intézmény vezetési szerkezete: 16

2. Az intézmény vezetője. 17

4. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén. 18

5. A vezetők közötti kapcsolattartás. 19

6. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje. 19

III. Az intézmény közösségei, kapcsolata egymással és a vezetéssel   21

1. Az intézményi alkalmazottak közössége. 21

2. A nevelőtestület 21

3. Szakmai közösségek. 28

4. Munkakör átadás-átvétel módja. 29

5. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje. 31

IV. Az intézmény kapcsolatai 32

1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői 32

2. A szülők közössége: SZMK.. 33

3. Külső kapcsolatok. 35

VI. Az iskola munkarendje.. 44

1. A tanév beosztása. 44

2. A tanítási nap rendje. 44

3. Ügyeleti rend. 45

4. A tanulók felvétele, beíratása. 46

5. Átiratkozás. 46

6. A tanulók közösségei 47

7. A tanulók továbbtanulása. 49

8. A tanulók felmentése. 49

9. A tanórán kívüli foglalkozás szervezési formái, rendje. 50

10.  A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje. 52

11. Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések. 54

12. A tanulók jutalmazásának elvei 55

13. Fegyelmező intézkedések. 56

14. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 57

15. A térítési díjak befizetése. 57

16. Tankönyvellátás rendje. 57

17. Az iskolai könyvtár. 58

18. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje. 59

19. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása. 59

20. Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése. 59

21. Reklám tevékenység. 59

22. Az iskolai hagyományai 60

23. Nyitvatartási rend. 60

VII.  Az intézmény létesítményei és helyiségei 61

VIII. Mellékletek.. 63

 

1. számú melléklet Munkaköri leírások 65

2. számú melléklet    Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat 97

3. számú melléklet    Az iskolai könyvtár működése. 99

4. számú melléklet    Munkavédelmi szabályzat 103

5. számú melléklet    Bombariadó terv. 119

6. számú melléklet      Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást  biztosító szolgáltatóval 121

7. számú melléklet    A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról 125

8. számú melléklet    Selejtezési szabályzat 128

9. számú melléklet      Leltározási szabályzat 132

11. számú melléklet    Adatkezelési szabályzat 135

11. számú melléklet:    Kéthavi tanítási időkerethez szükséges dokumentumok. 141

 

12. számú melléklet:   A Hanyi-menti Közoktatási Intézmény Általános Iskola és Napközi Otthonos  Óvoda, mint költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala                                                                                149

 

13. számú melléklet:   Kockázatelemzés                                                                                                            151

 

14. számú melléklet:   A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje                                                         153

 

IX. Záró rendelkezések.. 155

X. Egyetértési, elfogadó, jóváhagyási záradék.. 156

 

I. Általános rendelkezések

1. Az SZMSZ célja

1. A szabályzat célja, tartalma

 A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja:

• a szervezeti felépítettség kialakítását,
• a működés közben megvalósítandó rendezettséget,
• az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat.

Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

2. Az SZMSZ jogszabályi alapjai:

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

 

• 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
• 326/2013.(VIII.30) kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• 22/2013. (VII.5) EMMI utasítás

 

3. A szabályzat hatálya, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése:

 

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény folyosóján.

 

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol.

2. Az intézmény működése, jogállása

1. Intézményi adatok

OM azonosító: 201229

Az intézmény neve: Hanyi-menti Általános Iskola

Az intézmény székhelye: 3371. Átány, Szabadság út 2-8 sz.

Telefon: 36/482-006, 36/482-800,

E-mail cím: altalanosiskolaatany@gmail.com,

Típus: alapfokú oktatási intézmény

Évfolyamok, csoportok száma:

-     Hanyi-menti Általános Iskola

-      évfolyamainak száma: 8

 

Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám:

Hanyi-menti Általános Iskola: 244 fő

2. Az intézmény jogállása

Az intézmény jogállása: Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében részlegesen munkáltatói joggal rendelkezik.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

          címe: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

 

3. Az intézmény tevékenysége:

Az iskola alapfokú oktatási-nevelési feladatokat lát el.

Az iskola alaptevékenysége: az alapdokumentumban meghatározott 8 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomban való helytállásra.

Az iskola alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a GYIV feladatok ellátásáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről-oktatásáról, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséről.

Az iskola ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a köznevelési törvény és más jogszabály az intézménynek előír.3. Az intézmény gazdálkodása

 

A gazdálkodás módja:

Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A fenntartó által évenként jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.

 

A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer

 

A bevételeket befolyásoló tényezők:

-          állami támogatások

-          kötött felhasználású normatív támogatások (továbbképzés): a foglalkoztatott pedagógusok után kapott, 1 fő/évre megállapított összeg

-          saját bevételek: az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke

a.) terembérleti díj

 

 

A kiadásokat befolyásoló tényezők:

-          személyi juttatások (közalkalmazottak létszámától és besorolásától függ)

-          munkáltatót terhelő járulékok

-          dologi kiadások

a, gyógyszer

b, irodaszer, nyomtatvány

c, könyv, folyóirat

d, anyag, kis értékű tárgyi eszköz

e, védőruha

f, egyéb készletbeszerzés

g, készletbeszerzés

h, kommunikációs szolgáltatás

i, gázenergia

j, villamos energia

k, víz- és csatornadíj

l, karbantartás, kisjavítás

m, ÁFA fizetési kötelezettség

 

3. Kiadványozási (aláírási) jogkör

A kiadmányozás A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 2/2013.(I.15.) KLIKE  utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról alapján

4. Szakmai és működési alapdokumentumok

¨            Pedagógiai program

¨            Házirend

¨            Szervezeti és működési szabályzat

¨            Szakmai alapdkumentum

5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság

1. Intézményi munkaterv

Az intézmény egy tanévre szólóhelyi rendjét, programjait a nevelőtestület javaslata alapján az intézményvezető készíti el.

2. Tantárgyfelosztás

A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit a intézményvezető és az intézményvezető-helyettes készít el.

Tartalmazza:

• évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat,
• az óraterv alapján tartandó tantárgyakat,
• az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat,
• mindezek intézményi szintű összesítését.

Elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni.

¨    kötelező óraszámok, órakedvezmények;

¨    az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson;

¨    felmenő rendszerben folyamatosság.

A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását.

3. Órarend

Atantárgyfelosztás alapjána pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarendszerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán és egyébfoglalkozáson kell részt venni. Valamint a kötött munkaidőnek nevelés és oktatással le nem kötött részében milyen tevékenységet kell végeznie.

Az órarendet az igazgatóhelyettes készíti el a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve. Órarend készítési szempontjai:

• az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,
• a csoportbontások végrehajthatósága,
• a szaktantermek kihasználtsága,
• a tanulók napi változatos tanóra összeállítása,
• a pedagógus beoszthatósága.

5. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend)

A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén.

A felügyeletre beosztottpedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért.

A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási idő tartamára név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre megnevezi az ügyeletes pedagógust, hiányzás esetén az igazgatóhelyettes gondoskodik az ügyelet ellátásáról.

6. A dokumentumok kötelező nyilvánossága

Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról.

A dokumentáció hivatalos hozzáférési helyei:

Az igazgató irodája, az intézményvezető irodája, és az intézmény folyosója.

Az intézményvezető irodájában a következő dokumentumokból kell tartani 1 hiteles példányt:

• pedagógiai program,
• SZMSZ,
• házirend,
• éves munkaterv,
• belső szabályzatok;

A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani,hogy az iratok helyben olvashatók legyenek.

II. Az intézmény vezetési szerkezete,
és a vezetők közötti feladatmegosztás

1. Az intézmény vezetési szerkezete:

Fenntartó, működtető:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

 

                                                                                          

 

Pedagógusok:                       intézményvezető                    1 fő
                                               intézményvezető-helyettes     1 fő
                                               munkaközösség vezető          2 fő
                                               GYIV felelős                         1 fő
                                               Diákönkormányzat segítő      1 fő
                                               Tűz és munkavédelmi fel.      1 fő

Technikai dolgozók:             iskolatitkár                             1 fő

                                                takarító                                   2 fő

Iskolavezetőség: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, DÖK segítő

 

Munkajogi és érdekvédelmi kérdésekben:

Az iskolavezetőség tagja még az előbbieken kívül a szakszervezeti bizottság titkára és a közalkalmazotti tanács elnöke.

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. (Ld. 1. sz. melléklet)

 

2. Az intézmény vezetője

 

Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői munkáját az intézményvezető-helyettes közreműködésével végzi.

Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a köznevelési törvény állapítja meg.

Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A jogszabályok és nevelési-oktatási dokumentumok alapján – a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével – meghatározza az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri és megbízatási kötelezettségeit, ellenőrzi azok teljesítését.

 

Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:

¨      az intézmény dolgozói feletti részleges munkáltatói jogkör gyakorlása,

¨      a megfelelő kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.

 

3. Intézményvezető helyettes

Az intézményvezető bízza meg.

Az intézményvezető irányításával irányítja dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik.

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.

Az intézményvezető helyettes főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban:

4. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén

 

A vezetők közösen elkészített rend szerint tartózkodnak az iskolában.
Ha a vezetők egy időben vannak távol az iskolától, átmenetileg a munkaközösség vezetőket kell megbízniuk a helyettesítéssel.

A vezetők együttesen felelősök azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen

Az intézményvezető a helyettessel együttesen képviseli a GYIV felelőssel együtt az intézményt a gyermekvédelmi ügyekben.

 

5. A vezetők közötti kapcsolattartás

 

Operatív vezetési ügyekben az intézményvezető és helyettese az Egri Tankerület munkatársaival napi munkakapcsolatban vannak.

Az intézményvezető pedagógiai, szakmai ügyekben döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő jelleggel, az intézmény vezetésével tanácskozik

Tagjai:

¨      intézményvezető

¨      intézményvezető helyettes

¨      munkaközösség vezetők

Az ülések összehívása szükség szerint történik és az intézményvezető feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – meghívható a DÖK vezetője, a KT elnöke, valamint az intézményi érdekképviselet vezetője.

6. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

 

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető a felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:

¨                 intézményvezető

¨                 intézményvezető helyettes

¨                 munkaközösség vezetők

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.

Az ellenőrzési tervet a mindenkori munkatervben kell meghatározni.

Az ellenőrzés kiterjed:

¨     A pedagógiai munkára, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, szakmai felkészültségére

¨     A pedagógus személyiségére, nevelési attitűdjeire, gyermekekkel való bánásmódjára

¨     Pedagógiai-pszichológiai kulturáltságának, továbbképzéseken tanultak alkalmazására

¨     A gyermekek megfigyelésére, a korrekt gyermekismeretre

¨     Szülők valósághű tájékoztatására

¨     A pedagógiai programban meghatározott fő szempontok megvalósítására

Ellenőrzések célja: a célszerűség és a minőségjegyek ellenőrzése, elemzése, értékelése.

A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, és a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

Az ellenőrzés módszerei:

¨             tanórák, tanórán kívüli foglalkozok látogatása

¨             írásos dokumentumok vizsgálata

¨             tanulói munkák vizsgálata

¨             beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

Az értékelő-elemző munka folyamán támaszkodhat a szaktanácsadói hálózatra is.

Az ellenőrzést - ha rendkívüli esemény nem indokolja - az ellenőrzési terv alapján végezzük.

Az adott tanév feladatainak konkrét ellenőrzését a munkatervhez csatolt ellenőrzési terv tartalmazza.

 

III. Az intézmény közösségei,
kapcsolata egymással és a vezetéssel

1. Az intézményi alkalmazottak közössége

Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.

Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit a Munkatörvénykönyve, a Kjt. valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok rögzítik.

2. A nevelőtestület

A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott.

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása.

 

Döntési jogköre

Át nem ruházható jogkörök:

¨      Az intézmény éves munkatervének elfogadása

¨      Az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása

¨      Pedagógiai program elfogadása

¨      SZMSZ, házirend elfogadása

¨      A nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása

¨      A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre bocsátása

¨      Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményezése

¨      Tantárgyfelosztás elfogadása

Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház.

Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja.

Fegyelmi bizottság

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre.

Tagjai:

A fegyelmi bizottság állandó tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettes, osztályfőnök.

Változó tagjai: az a két pedagógus, akik a tanulót a legmagasabb óraszámban tanítják.

A nevelőtestületi értekezletek rendje:

 

A nevelőtestület összehívása az intézményvezető feladata.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni:

¨      a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére;

¨      diák-önkormányzati vezető javaslatára;

¨      ha olyan esemény történik, amely jelentősen hátráltatja a nevelő-oktató munkát.

Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja:

¨        tanévnyitó értekezlet: az intézmény éves munkatervének és tantárgyfelosztásának elfogadása;

¨        félévi és év végi osztályozó értekezletek: magatartás, szorgalom, és tantárgyi érdemjegyek megállapítása; osztályozó és javítóvizsgára való utalás eldöntése

¨        Félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek: a nevelő-oktató munka értékelése;

¨        Nevelési értekezletek: intézményi működés hatékonyságának elemzése, új pedagógiai módszerek megismerése stb.

Döntéshozatal

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van.

A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Egyenlő szavazat esetén az intézményvezető szavazata a döntő.

A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatokról jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni. A nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű.

A nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes ügyeiben.

 

 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

 

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges.

 

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával kerül meghatározásra. A vezető a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

 

 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

 

A pedagógusok teljes munkaideje áll:

• Neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből
• A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéből
• Nem kötött munkaidőből

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka.

A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

d) saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,

f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,

j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,

k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

A neveléssel-oktatással lekötött óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

 

a)      a tanítási órák megtartása

b)      a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

c)      osztályfőnöki feladatok ellátása,

d)     iskolai sportköri foglalkozások,

e)      énekkar, szakkörök vezetése,

f)       differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

g)      magántanuló felkészítésének segítése,

 

Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

lehet.

 

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és az intézményvezetői utasítás tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

 

 

A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében a feladatai:

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. munkaközösség-vezetés,

16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. hangszerkarbantartás megszervezése,

20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

rendelhető el.

 

 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 

 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 

 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles kezdetekor tanmeneteit, és a helyettesítendő órák vázlatát az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára az előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskola titkárnak.

 

Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését szintén az intézményvezető engedélyezheti.

 

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja.

 

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 

 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

 

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok kötött munkaidejét az intézményvezető tartja nyilván. A munkavállalók az intézményben tartózkodásukról jelenléti ívet vezetnek.

 

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

 

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a tagintézmény-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

 

 

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az intézményi munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, és a döntése alapján. Amennyiben az intézményvezető döntése alapján jön létre a munkacsoport, úgy arról a nevelőtestületet tájékoztatni kell.

A pedagógusok nevelő-oktató munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei

 

A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a köznevelési törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és kerettantervek tartalmazzák.

A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az intézményvezető adja és vonja vissza, amelyet - a nevelőtestülettől átruházott hatáskörükben - a munkaközösségek előzetesen véleményeznek.

A megbízás, kijelölés általános elvei:

¨      megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen

¨      szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség

¨      az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése

¨      az arányos terhelés figyelembevétele

Főbb megbízások:

¨         osztályfőnöki: megbízás alapján

¨         munkaközösség-vezetői: választás és megbízással

¨         diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízás

¨         gyermekvédelmi felelősi: kijelölés

¨         szakkörvezetői, karvezetői, sportkör vezetői: kijelölés

¨         munka- és tűzvédelmi felelősi: megállapodás

5. Munkakör átadás-átvétel módja

 

Áthelyezés, nyugdíjazás, vagy a munkakör egyéb okból történő megváltozása (a továbbiakban: felmentés) esetén az intézményben bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört közvetlen felettes személy, illetőleg a fenntartó képviselőjének jelenlétében - át kell adni az új vezetőnek (felelősnek) a munkakör átadását-átvételét a felmentés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül kell befejezni.

Ha a felmentett vezető a továbbiakban vezető munkakörének átadása nyomós és felettesei által is ismert ok miatt akadályozva van, az átadást helyettese, illetőleg a felettes által megbízott más személy hajtja végre. Ha a felmentéskor az új vezetőt még nem nevezték ki (nem bízták meg) a munkakört az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni. A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

¨      azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátáshoz feltétlenül szükséges,

¨      az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását,

¨      az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését,

¨      az átadó, illetőleg átvevő esetleges megjegyzéseit,

¨      az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán,

¨      az átadás-átvétel bejegyzésének időpontját.

Az intézményvezető személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban levő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskola bélyegzőjét, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iratok átadását-átvételét, illetőleg az azokban tapasztalt hiányosságokat is.

Személyében történt változás esetén az előírt gazdasági okmányok felülvizsgálatát a legutolsó gazdasági ellenőrzést követő időre vonatkozóan kell elvégezni, és annak eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a pénzügyi és elszámolási ügyek egészére, a leltárakra, s azok tartalmára.

Ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, a főigazgatónak ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia.

Pedagógus alkalmazása és munkaviszonyának megszűnése esetén a számára átadott leltári anyagokkal (írott és tárgyi) elszámol. Erről írásos dokumentum készül.

A pedagógusok megbízatásának alapvető dokumentuma a tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztással kapcsolatos észrevételeiket a nevelők az alakuló értekezleten tehetik meg.

A tantárgyfelosztás elkészítése kibővített vezetőségi ülésen történik, ahol a javaslatokat figyelembe veszik, korrigálják és megtörténik a jóváhagyás.

A nevelőkkel a végleges tantárgyfelosztás kerül ismertetésre a tanévnyitó értekezleten.

Minden beosztásnál az adott szakterületen végzett átlagon felüli munkát a jutalmazásnál figyelembe vesszük, de egyben az adott szakterületen fellépő hiányosságokért a megbízott egyénileg felel.

6. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje

 

A vezetőség és a nevelőtestület

 

A kapcsolattartás színterei:

¨   vezetői megbeszélések

¨   munkaértekezletek

¨   nevelőtestületi értekezletek

¨   megbeszélések

Az értekezletek időpontjait az intézmény munkaterve tartalmazza. Rendkívüli megbeszélés összehívásáról az intézményvezető dönt.

Az intézmény vezetője az aktuális feladatokról a nevelői szobákban kihelyezett hirdetőtáblán, értesíti a nevelőket.

Az intézmény vezetése köteles:

¨    a vezetői megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat tájékoztatni az ülés döntéseiről, határozatairól;

¨    a nevelőtestület tagjainak kérdéseit, véleményét, javaslatait döntéshozatal előtt figyelembe venni.

IV. Az intézmény kapcsolatai

1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői

¨        A szülőt megilleti a szabad intézmény megválasztásának joga.

¨        A szülőnek joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást, magyarázatot kapjon az abban foglaltakról.

¨        Gyermek fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

¨        A szülőnek joga van meglátogatni az intézményt, részt venni az intézmény életében, így információt kap az itt folyó nevelésről és gyermeke óvodai tevékenységéről, magatartásáról.

¨        Joga továbbá, hogy véleményt nyilvánítson az intézményben folyó nevelésről, kéréseire és felvetéseire érdembeli választ kapjon.

¨        Képviselje gyermeke érdekeit.

¨        Részt vegyen a szülői munkaközösség megválasztásában, mint választó és képviselő személy, és közreműködjön annak tevékenységében.

¨      Személyesen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

Pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat

Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülők az alábbiak szerint tájékozódhatnak:

¨      a szülői munkaközösség ülésein

¨      a szülői értekezleteken

¨      a hirdetőtábláról

¨      alkalmanként írásban

¨      az iskolavezetés személyes megkeresésével.

A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

¨                      szülői értekezletek

¨                      fogadóórák

¨                      egyéni megbeszélések

¨                      nyílt napok

¨                      családlátogatás

¨                      írásbeli tájékoztatás ellenőrzőn keresztül vagy levélben.

A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat egyénileg, vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézményvezetéssel.

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

 

1. Az intézményi tanács

 

Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.

a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti,

b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,

c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,

d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,

e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,

f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,

g) képviseletét az elnök látja el.

(6)Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.

(7)Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

 

2. A szülők közössége: SZMK

 

Az intézmény vezetésében a szülők képviseletét az intézmény szülői munkaközösségének választmánya látja el.

Az egy osztályba járó tanulók szülei szülői munkaközösségi tagokat választanak. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak.

 

Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik:

¨      működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,

¨      a képviseletében eljáró személyek megválasztása,

¨      a szülők körében társadalmi munka szervezése.

Az intézményi SZMK véleményezési jogkört gyakorol az alábbi dokumentumok elfogadása előtt:

¨      pedagógiai program

¨      szervezeti és működési szabályzat

¨      házirend

A szülői munkaközösség működése:

 

• azokban az ügyekben, melyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői munkaközösség véleményét a főigazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.
• A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni
• Az óvodai csoportok és az osztályok szülői munkaközösségének tagjaival az óvónők és az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot
• Szabadidős programok szervezésénél a tantestület együtt működik az SZMK-val.
• Összefogják a szülőket, a kapott információkat közvetítik, hogy az minden egyes szülőhöz eljusson.
• Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezető személyének megválasztásakor, és minden olyan esetben, ami a gyermekek nagyobb csoportját érinti
• Használhatja munkája során az intézmény helyiségeit, berendezéseit, de ezzel a működés nem korlátozható.

3. Külső kapcsolatok

 

Terület	Feladat	Külső intézmény kapcsolattartója	Intézményben a feladat ellátásáért felelős
Gyermek és ifjúságvédelem	A gyermek és ifjúságvédelmi rendszer működtetése Szociális támogatások megállapítása Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése, fokozottabb odafigyelés a segítés érdekében.	Kormányhivatal, gyámügyi előadó; gyermekjóléti szolgálat munkatársai	intézményvezető és helyettes,  GYIV felelős. osztályfőnök
Egészségügyi intézmények	Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezése, működtetése	Iskolaorvos fogorvos, védőnő	Intézményvezető helyettes
Továbbtanulás	Pályaorientáció, pályaválasztás, a megfelelő középiskola kiválasztása	Középiskolák pályaválasztási felelősei, megyei pedagógiai intézet, munkaügyi központ	intézményvezető, 8.-os osztályfőnök
Pedagógia szakmai szolgáltató	Továbbképzések, módszertani anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár	az intézet munkatársai	Intézményvezető, Intézményvezető helyettes munkaközösség-vezetők
Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó: - Gyógypedagógiai Központ:	Speciális pedagógiai szolgáltatások igénybevétele; Logopédiai ellátás Gyermekek vizsgálata Pályaválasztási tanácsadás	a szakszolgálat munkatársai	Intézményvezető, Intézményvezető helyettes
Cigány kisebbségi Önkormányzat	Esélyegyenlőség biztosítása	Országos, Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke	Intézményvezető, Intézményvezető helyettes
Munkaegészségügyi szolgálat	Alkalmassági vizsgálat az intézmény dolgozói számára	üzemorvos	intézményvezető, Intézményvezető helyettes

 

 

Bombariadó, tűz esetén:

¨        A nyílászárók kulcsainak helyét minden dolgozónak ismernie kell, azonnali elérhető helyen kell tartani.

¨        Minden dolgozó elsősorban azokért a gyermekekért felel, akik az ő csoportjába tartoznak.

¨             Pánik keltés nélkül, szervezetten, a legrövidebb úton azonnal ki kell vinni a gyermekeket az épületből, oly módon, hogy legelöl és legvégül felnőtt lép ki az épületből, meggyőződve arról, hogy senki nem maradt benn.

¨        Lehetőség szerint azonnal, de a kimenekítés után értesíteni kell a rendőrséget, a fenntartót vagy a tűzoltókat.

¨        A gyermekeket biztonságos helyen kell elhelyezni, felnőtt felügyelet mellett, ilyen esetben is érzelmi biztonságot, megnyugtatást kell kapniuk.

¨        Szükség szerint értesíteni kell az orvost, mentőket és a szülőket is.

¨        A Munkavédelmi Szabályzatban, ill. Tűzriadó tervben kell megállapítani konkrétan, hogy ilyen esetben kinek mi a feladata, de elsődleges a gyermekek biztonságos elhelyezése.

¨        A hivatalos szervekkel együtt kell működni a helyzet felderítése folyamán.

¨        A biztonsági előírások betartása minden dolgozónak kötelessége, anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a biztonságos működésért.

¨        Ilyen helyzetben a jelen lévő dolgozónak kötelessége a gyermekek védelmében mindent megtenni, és azonnali segítséget hívni.

 

 

VI. Az iskola munkarendje

1. A tanév beosztása

 

Iskolánkban a tanítás a Pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyik.

A szorgalmi idő szeptember 1.-től - június 15-ig tart, a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül kell megtartani, úgy, hogy az általános munkaidőn kívüli időpontban legyen. A tanévnyitó ünnepély megtartásának időpontja általában az első tanítási napot megelőző nap. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerint tanulmányi séták és kirándulások napjai is.

Az iskolában való tartózkodás: kötött foglalkozásokra (szakkörök, korrepetálások) a tanulók az osztálytermeket délután is igénybe vehetik, szabadidős tevékenységre csak akkor, ha tanári felügyelet biztosítva van.

Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje a főigazgató döntése szerint módosul. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 15 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat az irodához kell kísérni.

A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben.

Az órarend hetekre készül a tanév időtartamára.

Készítésének elvei:

¨                  a tantárgyak egyenletes elosztása

¨                  a tanulók egyenletes terhelésének figyelembevétele

¨                  a nevelők folyamatos munkavégzésének biztosítása

A tanév 5 tanítás nélküli munkanapjának felhasználását a nevelőtestület dönti el a tanévnyitó értekezleten, amit a tagintézmény-vezető a mindenkori munkatervben rögzít.

2. A tanítási nap rendje

A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc.

Iskolába érkezés: ügyeletes nevelő: 7 óra 30 perckor,
tanulók: 7 óra 30 perctől 7 óra 45 percig
nevelők: órájuk megkezdése előtt 10 perccel.

A tanítási órákat szünetek közbeiktatásával kell megtartani.

A szünetek időtartama:

- 10-15 perc

Az óraközi szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A szüneteket a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék el.

A csengetési rendet a „Házirend” tartalmazza.

Az első és második szünet a tízórai elfogyasztására szolgál. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a nevelőknek és a gyerekeknek egyaránt a beosztásnak megfelelő ügyeletet kell ellátni.

A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust illetve a tanulókat az óráról kihívni (kiküldeni) csak rendkívül indokolt esetben lehetséges.

A közleményeket a szünet utáni sorakozókor kell a tanulókkal tudatni.

A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. A tanítási órák közül a pedagógiai érdekek figyelembevételével az alábbi órákat lehet tömbösíteni: rajz, technika, testnevelés, szakköri foglalkozások, ezt azonban 3 nappal előbb be kell jelenteni az igazgatónak.

3. Ügyeleti rend

 

A vezetők benntartózkodása

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 45és délután 14 óra között az intézmény vezetőinek az intézményben kell tartózkodni.

Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, úgy az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját, elsősorban a munkaközösség-vezetőt kell megbízni.

 

Pedagógus ügyelet

Az ügyeletes pedagógus 7 óra 30 perctől fogadja a gyerekeket. 7 óra 45 perckor csenget, vagy csengettet, 8 órakor kezdődik a tanítás.

A tanítás megkezdéséig és az óraközi szünetekben a gyerekek között tartózkodik (folyosón, udvaron, tanteremben) ügyel a rendre. Önállóan dönt a gyerekek tartózkodási helyéről a szünetekben: udvaron vagy épületben - az időjárástól függően. Ha az udvaron vannak a tanulók, akkor a csengetéskor sorakoztat.

A tanítás óra befejezése után az utolsó órát tartó nevelő ellenőrzi a tantermeket: ablak nyitva ne maradjon, villany ne égjen.

Helyettesítés esetén, ha a helyettesített nevelő ügyeletes lenne, a helyettesítő nevelő látja el az ügyeletesi teendőket.

A délutáni ügyeletet, a foglalkozást vezető pedagógus látja el.

4. A tanulók felvétele, beíratása

 

A tanulók felvételénél a köznevelés törvény szerint kell eljárni.

A tankötelezettségi kort elért gyerekek iskolába történő beíratását a KLIK elnöke által elrendelt utasítás, a törvényben és rendeletben szabályozottak szerint kell elvégezni. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá válásról – a szülő írásbeli kérelme, vagy szakértői vélemény alapján – a tagintézmény-vezető, az osztályfőnök és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével a főigazgatója dönt.

5. Átiratkozás

A tanuló a szülők elköltözése vagy egyéb méltányolható ok esetén bármikor átiratkozhat más iskolába.

Az iskolából távozó tanuló szüleinek vagy gondviselőjének a távozáshoz szükséges dokumentumokat a tanuló volt osztályfőnöke adja át. A távozás helyét a szülőtől meg kell kérdezni. Az eltávozó tanuló bizonyítványát az értesítés 2. számú szelvényének megérkezéséig az iskolában vissza kell tartani. A visszaigazolás megérkezése után az átiratkozott tanuló anyakönyvét záradékolni kell, és a bizonyítványt postán kell elküldeni a felvevő iskolának, s egyidejűleg a tanulót törölni kell a tanuló nyilvántartásból.

Ha intézményünk a tanköteles iskolaváltoztatásáról a kiiratkozástól számított két hét elteltével nem kapja vissza a tanuló nyilvántartásba vételét igazoló értesítés 2. szelvényét, azt az igazgató helyettes a felvevő iskolánál megsürgeti. Amennyiben a felvevő iskola ismeretlen, a sürgetést annak a helyi Polgármesteri Hivatalnak kell megküldeni, amelynek területére a szülő a távozást bejelentette. A tanulónak elbocsátásakor vissza kell adnia az iskolától használatra kapott kölcsön vett könyveket, tanszereket.

A hozzánk érkező tanuló esetében, intézményünk köteles az értesítés 2. számú szelvényét (visszaigazolás) a tanuló nyilvántartásba vételét (megérkezését) követő 48 órán belül kitöltve az elbocsátó iskolának visszaküldeni.

Az értesítést, illetőleg a visszaérkezett szelvényt a Nyilvántartó könyvben megőrizni és bejegyezni kell.

6. A tanulók közösségei

Osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A közösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg az iskola vezetés véleményét kikérve. Az osztályfőnök osztályfőnöki tevékenységét az SzMSz mellékletében található munkaköri leírás alapján végzi. (Ld. 1/e melléklet)

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőt választja:

¨             Diák-önkormányzativezető

Diákönkormányzat (DÖK)

A tanulók érdekeinek védelmére, a szabadidős tevékenységek megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét a tagintézmény-vezetőn keresztül kéri meg.

A kapcsolat formái:

¨      személyes megbeszélés

¨      tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés

¨      írásos dokumentumok átadása

Az intézményvezetés:

¨      Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat

¨      A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak

¨      Megjelennek a diákközgyűlésen

¨      Döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik a DÖK javaslatait, véleményét.

A diákönkormányzat

¨         Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről.

¨         Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyeken megjelenni jogosultak.

¨         Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

¨      saját működéséről;

¨      hatásköreinek gyakorlásáról;

¨      egy tanításnélküli munkanap programjáról.

A DÖK véleményét ki kell kérni:

a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál;

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél;

a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

A DÖK munkáját egy pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében.

A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.

Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak.

Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához.

A nevelők és a tanulók közötti kapcsolat

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy választott képviselőjük útján juttatják el a nevelőtestület tagjaihoz.

A tanulók rendszeres tájékoztatása

A tanulók tájékoztatása az információ tartalmától függően történhet élőszóban vagy írásban.

Színterei:

¨      tanítási órák, különösen osztályfőnöki órák

¨      diák-önkormányzati ülések

¨      iskolagyűlésen

¨      iskolai faliújságra kitett hirdetményen

7. A tanulók továbbtanulása

Az érintett korosztályok továbbtanulásával kapcsolatos teendőket az iskola a következő módon végzi:

¨        a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről szülői értekezleteken;

¨        az iskolavezetés gondoskodik a pályaválasztási tájékoztató kiadványok igény szerinti beszerzéséről;

¨        lehetőség biztosítása a tanulóknak, hogy részt vegyenek a középfokú intézmények nyílt napjainak rendezvényein;

¨        az osztályfőnök kitölti a jelentkezési lapokat és azok megfelelő időben történő továbbításáról gondoskodik;

¨        az osztályfőnök figyelemmel kíséri, és feljegyzést készít a felvételi értesítésekről;

¨        az osztályfőnök az esetleges fellebbezések elkészítésében segítséget nyújt.

8. A tanulók felmentése

Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére mentesítheti a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján, tantárgyak tanulása és értékelése alól, amennyiben az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi alkalomszerűen vagy időszakosan. A mentesítés azt jelenti, hogy nem kell elsajátítani az előírt követelményeket és ennek megfelelően tudásáról sem kell számot adni.

A testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól.

Alkalomszerű felmentést, saját hatáskörében az intézményvezető adhat, a tanulót ért rosszullét, sérülés, s egyéb akadályoztatás esetén.

9. A tanórán kívüli foglalkozás szervezési formái, rendje

Egész napos iskolában tartózkodás

A tanulók tanóráik befejezését követően ebédelnek meg pedagógusok felügyelete alatt. Ezután 14 óráig szabadidejüket levegőzéssel tölti az iskola udvarán, rossz idő esetén tanteremben szabad idős foglalkozást folytatnak pedagógusok felügyelete alatt.

14 órától 14 óra 45 percig a tanulók elkészítik írásbeli házi feladataikat.

14 óra 45 perctől 15 óráig történi az uzsonnáztatás és rövid levegőzés szintén pedagógus felügyelete alatt.

15 órától 15 45 percig a tanteremben felkészülnek a tanulók a következő napi tanórákra, alapkompetenciákat fejlesztik, illetve szabad idejüket hasznosan eltöltik pedagógus irányítása mellett.

15 óra 45 perctől 16 óráig történik a hazavonulás.

Az iskolaotthonos tanulócsoport a saját napirendje szerint végzi a tevékenységét.

Szakkörök

A szakkörök számát és fajtáját a helyi körülmények és lehetőségek mérlegelésével az igények felmérése után évenként kell meghatározni. A szakkörök szervezéséről az igazgató dönt a fenntartóval történt egyeztetés és a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, és diákönkormányzat javaslata alapján. A szakkörök költségei külön tételt nem jelenthetnek a személyi kiadások tekintetében. Ez az összeg kiegészíthető a szakkörökön készített termék, használati tárgy értékesítéséből, valamint a társadalmi és egyéni támogatásokból. Ezekből képezhető a szakköri keret.

A csoportok létszáma átlagosan 15 fő.

Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanévközben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről a főigazgató dönt.

A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek.

A felvétel az egész iskolai évre szól, a tanuló szakkörbe való felvételéről a szülőt tájékoztatni kell.

A szakkör munkatervét a szakkörvezető a tagok bevonásával készíti e

Szakkörvezető

A foglalkozásokat munkanaplóban vezeti, amelyeket ellenőrzés és az elszámolás végett havonként köteles bemutatni.

A tanulók szakkörbe való jelentkezése önkéntes, de jelentkezés után a tanév tartamára kötelezően vesznek részt.

A versenyeken való sikeres szereplés, bemutatókon látott munkája és az egész évi tevékenysége alapján a szakkörvezető és a diákönkormányzat javaslata alapján jutalomban részesülhet a tanuló.

Énekkar ( kórus)

Az énekkar a szorgalmi időszak alatt heti rendszerességgel működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkar feladata közé tartozik, hogy az iskolai ünnepélyeket szereplésükkel ünnepélyesebbé tegyék.

Mindennapos testedzés formái

Az iskola mindennapos testedzési kötelező feladatát évfolyamonként változó testnevelési órákon, valamint a tömegsport órák alkalmával teljesíti.

Differenciált fejlesztések

1)   Korrepetálás
 A korrepetálások célja a tanulási nehézséggel küzdő, a szociális hátránnyal rendelkező tanulók felzárkóztatása.

2)   A korrepetálás osztálykeretben és kiscsoportos formában is történhet.

3)   Részképesség hiányában szenvedő tanulók fejlesztése a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság javaslata alapján.

4)   Tehetségfejlesztés
Szakkörök formájában történik.

Nyári napközis tábor

A szülői igény felmérése után a pedagógusok megszervezhetik a nyári napközis tábort.

 

10. A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje

A javító- és az osztályozóvizsgák - az intézményvezető által kijelölt - időpontjáról és a vizsgák követelményeiről a intézményvezető helyettes értesíti a tanulókat és a szülőket.

A korrepetálási lehetőségekről az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a szülők, tanulók tájékoztatása.

A vizsgabizottság kijelölése az intézmény-vezető feladata.

A vizsgabizottság elnöke a munkaközösség vezetője, tagjai: a vizsgáztató tanár (tanító) és egy azonos szakú pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.

Javító vizsgák

Javítóvizsgára kell utalni azt a tanulót, aki a tanév végén egy vagy két tárgyból nem teljesítette az elégséges feltételeket..

A javítóvizsga lebonyolítása:

¨                  a tanuló elköltözése esetén ott tesz javítóvizsgát, ahol a tanévet befejezte;

¨                  a javítóvizsga idejét az intézményvezető állapítja meg, s legkésőbb augusztus 15-ig írásban értesíti a szülőket;

¨                  a javítóvizsga a tanítás megkezdése előtt augusztus 21- 31. között kerül lebonyolításra;

¨                  a javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből állhat;

¨                  a szóbeli felelet nem lehet több ill. hosszabb 20 percnél. A tanuló számára megfelelő időt kell hagyni a felkészülésre.

¨                  a javítóvizsga díjtalan, nem nyilvános és nem ismételhető meg.

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a bizonyítványba, a záradékot ő és az igazgató írja alá.

A felső évfolyamra lépéshez szükséges osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:

¨             felmentették az iskola látogatása alól, kivéve, ha gyógyintézetben, ill. külföldön tanulmányokat folytat.

¨             tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték

¨             egy vagy több tantárgy követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték

¨             felmentették egyes tantárgyak óráinak látogatása alól és ennek időtartama meghaladta a tantárgy évi tantervi óraszámainak felét.

¨             mulasztás miatt erre kötelezték.

Ha a tanuló osztályvizsgán szerezte valamennyi tantárgyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A főigazgató az osztályozóvizsga egyes tantárgyai (ének-zene, rajz, testnevelés, technika) alól felmentést adhat.

11. Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések

A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés). A mulasztás okát ez esetben is jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről.

A távolmaradást a szülő kérésére legfeljebb 3 tanítási napra az osztályfőnök engedélyezheti előzetes bejelentés alapján. Az iskolai tanítástól 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az intézményvezető, az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt.

Kivételesen, indokolt esetben egy-egy tanítási óráról távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt.

Betegség esetén a távolmaradását a szülő 3 tanítási nap időtartamra igazolhatja. Ezt meghaladó hiányzás esetén orvosi igazolás szükséges. A szülői igazolás módja a tájékoztató füzetbe, illetve ellenőrző könyvbe való bejegyzés, vagy hivatalos orvosi igazolás. A szülő a tájékoztató füzet útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő 1 héten belül be kell mutatni az osztályfőnökének.

Amennyiben a tanuló 1 napot hiányzik igazolatlanul, akkor az igazolatlan hiányzásokkal jogszabályban előírt eljárást kell lefolytatni az illetékes szervek hatóságok értesítésével.

Az ezzel kapcsolatos nyomtatványok kiállításának időpontját az osztálynaplóba rögzíteni kell.

A későn érkező tanulókat felelősségre kell vonni, ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról rendszeresen elkésik, az osztályfőnök erről az ellenőrző könyvön keresztül írásban értesíti a tanuló szülőjét.

Ha a tanuló saját hibájából ismételten késik, az eset súlyosságához mérten büntetésben kell részesíteni, és ezt a magatartási osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni.

12. A tanulók jutalmazásának elvei

A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljes&iac